NOVEMBER TÉMÁJA

Ünnepi fények készülődnek

A hónap jellemző színei:

barna, szürke, bordó, fekete, bézs, sárga

A hónaphoz kapcsolódnak…

A hónap verse

Tordon Ákos: Őszi mondóka

Arany hintón jött a Nyár,

hintója már messze jár.

Ezüst szánon jön a Tél,

erről dalol most a Szél.

Lám a Tűz is erről pattog.

Gyerekek, ma bent maradtok.

Kint esik.

Bent a meleg

jólesik.

A hónap dalai:

1. Gryllus Vilmos – Őszi falevél

2. Kaláka – A cinege cipője

3. Gryllus Vilmos – Szúrós gombóc

4. Gryllus Vilmos – Macska jár a kert alatt

5. Belvárosi betyárok – Jönnek-mennek az évszakok

6. Apró Napló – Ősz szele zümmög

Megfigyeléseink novemberben:

  1. Megfigyelhetjük, ahogy látszik a lehelletünk séta közben.
  2. Megfigyelhetjük a befagyott pocsolyákat.
  3. Megnézhetjük a csapatokba verődött varjakat a szántókon, parkokban.
  4. Megnézhetjük a kedvenc fánkat, ahogy lehullajtotta leveleit.
  5. Megkóstolhatunk egy új gyümölcsteát.
  6. Megfigyelhetjük a ködöt.
  7. Megnézhetjük, hogy hogyan füstölnek a házak kéményei.
  8. Megfigyelhetjük a falra vetődött árnyakat és játszhatunk árnyjátékot a szobában.
  9. Hideg estéken sok-sok csillagot láthatunk az égbolton.
  10. Megfigyelhetjük, hogy mennyivel nagyobb csend van a parkokban: az állatok behúzódtak, a madarak elrepültek vagy ők is behúzódtak a hideg elől.

HAVI KALENDÁRIUM

A mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart.

A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja (nov.2.) közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang, akkor indulnak el hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melyre kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak. Magyarországon ezen a napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra. Mindenszentek napján tilos volt a munka, a tisztelet egyfajta kifejezéseként

A legenda szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak végül elárulták gágogásukkal.

Szent Márton napját a népi kalendáriumban időjós napnak tartják. Borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál. Ha a körülötte lévő napokon is napos idő van, akkor igen kemény, hideg tél jön.

A római korban november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból – Márton pohara – tartottak lakomát és libát ettek, ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a Márton-napi lakomák, bálok, vásárok, amikor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő évben is bőven legyen mit fogyasztani.

A világnap a japán Apró kedvesség mozgalomból nőtte ki magát, melyet 1963 óta rendeznek meg, minden évben. Célja az, hogy örömet okozzunk valakinek és közben mi is jól érezzük magunkat.

2011 óta a világban, így hazánkban is, több kiemelkedő jelentőségű épületet öltöztetnek lilába – amely világszerte a koraszülöttséggel foglalkozó szervezetek szimpátia színe – hogy felhívják a társadalom figyelmét a koraszülöttek életéért vívott küzdelemre és arra, hogy minden tizedik gyermek korábban érkezik. Lilába öltözve a szimpátia jele. A koraszülöttség önmagában nem betegség, nagyon-nagyon sok korababából teljesen egészséges felnőtt válik.

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. A pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát. Időjósló nap volt: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.” „Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik.” Ilyenkor gyümölcságat tettek vízbe (katalinág), és ha az karácsonyra kizöldült, a kíváncsiskodó lánynak házasságot jósolt.

Az András napjához legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja.

András napon kezdődtek a disznóvágások, ami egy közös családi esemény volt – ehhez pedig mindig kértek rokoni, baráti segítséget, a munka és vacsora végeztével a távozók kóstolót is kaptak, amit magukkal vittek.

Ez a nap egy vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a vagyon egyenlőtlen megoszlása és a reklámok mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. Egy válasz a kereskedelmi év csúcsát jelentő, egyben nagyon káros „fekete péntekre”. Magyarországon 2004-ben tartották meg először.

Forrás: Lukács Józsefné – Ferencz Éva: Kerek egy esztendő – Adattár, Flaccus Kiadó, 2021.

A hónap tartalmai

ALKOTÁS