JANUÁR TÉMÁJA

A hónap dalai:

1. Dúduló – Hónapsoroló

2. Bíró Eszter – Napsoroló

3. Apacuka zenekar – Évszakok

4. Juhász Katalin – Négy vándor

5. Belvárosi Betyárok – Jönnek-mennek az évszakok

6. Vidám Manók Együttes – Évszakok

7. Boridalok – Dal az időről

8. Gryllus Vilmos – Tóth Krisztina – Dal a hidegről

HAVI KALENDÁRIUM

Január elseje a polgári év első napja. A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja. A valóságban ez nem történhetett egyik napról a másikra. A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje például egészen i.e. 153-ig március Idusának tájára esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére.

Mindazonáltal a római szokások tanúsága szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (dec. 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat. A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Ezen a napon kezdődik a farsangi időszak, ami egészen hamvazószerdáig tart.

Az ünnephez számos népszokás kötődik, közülük ma már a gyakorlatban csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

A hóember – a szeretet ikonja – hozza meg a zord időben a mosolyt az emberek arcára, ezért világnapjuk január 18-án van. A hóember legyőzi a politikai és vallási határokat, szereti az idősebb és fiatalabb generációt, és népszerű az egész világon.

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.” A nagy hideg miatt a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Azt tartották, amelyik leány Piroska napján piros kendőt köt a nyakába, az még abban az évben férjhez megy.

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

Nevének rokon hangzása a vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni, amint e versike is tartja:

„Ha megcsordul a Vince,

Tele lesz a pince.”

Azaz, ha a neve napján olvad, jó lesz a szőlőtermés.

A hónap jellemző színei:

fehér, világosszürke, hamuszürke, barna, fekete, szürkéskék, világoskék 

A hónaphoz kapcsolódnak:

évszakok, újév, idő, év, hónap, nap, ma, holnap, most, mindjárt, hetirend, napirend 

A hónap verse:

Fésűs Éva: Az évszakok
 
Gyorsan jött és ment a nyár;
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsöskosarat.
Szélcipőben jött az ősz,
fázós fák alatt osont,
míg a gazda szüretelt,
lepergett a sárga lomb.
Hócsizmában jött a tél,
nagy pehelybatyut cipelt;
megcsúszott a tó jegén,
fehér lett a rét, a kert.
Mezítláb jött a tavasz,
s akkora csodát csinált,
hogy kinyílt a gólyahír,
s kikeltek a kislibák!

A hónaphoz kapcsolódó megfigyelések:

  1. Sétánk során megfigyelhetjük, hogyan füstölnek a kémények.
  2. Megfigyelhetjük, ahogy meglátszik a kifújt leheletünk.
  3. Kitehetünk vizet egy kis pohárban és megfigyelhetjük hogyan képződik a jég.
  4. Óvatosan kipróbálhatjuk, hogy milyen érzés rálépni egy csúszós pocsolyára.
  5. Megfigyelhetjük a kopár szántóföldeken a fekete varjakat.
  6. Kereshetünk állatnyomokat sárban vagy a hóban.
  7. Készíthetünk egy finom, meleg kakaót vagy teát.
  8. Beiratkozhatunk a közeli könyvtárba, ahol izgi könyveket olvashatunk és kölcsönözhetünk a sötét délutánokra.
  9. Készíthetünk a madaraknak egy kis etetőt és megfigyelhetjük hogyan eszegetik meg a kitett magokat.
  10. Megfigyelhetjük, hogy milyen kopaszok lettek a fák és a bokrok.
  11. Vásárolhatunk egy naptárt és megfigyelhetjük a benne található hónapok neveit.
  12. Beírhatjuk a naptárba a fontos időpontokat és ünnepeket, hogy vizuálisan is megfigyelhessék és elhelyezhessék térben és időben a kicsik.
  13. Napirend tábla segítségével megfigyelhetjük a mindennapok eseményeit, fontos mozzanatait és sorrendbe is rakhatjuk őket.
  14. Hetirend tábla segítségével megfigyelhetjük a hetünk fontos eseményeit és beszélgethetünk róluk.
  15. Megfigyelhetjük az egyes évszakokat, képek segítségével és összehasonlíthatjuk őket tulajdonságaik és emlékeink szerint.

A hónap tartalmai

ALKOTÁS